Magánügy?

A mai életemben eljutottam arra a megállapításra, hogy magánügy csak akkor létezik, vagyis egy alkalomban van magánügy.
Két személy között zajló intim együtt lét alatt (nő-férfi, férfi-nő, férfi-férfi, nő-nő) ha már perverzió van a felsorolt személyek között az már közügy.
Az életben azt hallom minden pillanatában magán ügyem mit teszek, élek vagy bármi más.
„Magánügy” a pénz keresés olyan formája mikor hegyekben keletkezik a mérgező hulladék s kicsúszván az irányítás a kezéből vagy tudatosan akkor már közügy annak eltakarítása.
Sorolhatnám a példákat, sosem érnék a végére.
Szüle gyermekével teszi a dolgát, ha bele szólok az életébe de, csak akkor teszem, ha az én élet értékemmel ellentétes cselekmény látok.
A történés mi közöm hozzá „magánügye „de amikor a pillanata elkalandozik a gyermekről, és az életveszélybe kerül már kötelességem segíteni mikor ezt meg mondom hallgatás, nem tud szólni semmi érdemlegeset.
Példákat megint sorolhatnám „magánügy” mibenlétére.
Hiszem szerződéses viszonyban, vagyok az Univerzummal vagy Világ Egyetemmel legnagyobb ki- terjesztésben erre a világunkra.
Ez a szerződésszületésem előtt halálom utánig szól cselekedeteimnek tükröznie, kellene méltó, vagyok e szerződésre.
E szerződést minden egyes szerves, szervetlen, stb,. folytathatnám oda vissza alapú.
Csatába el kell mennem, ha hív a hon ott a halál sűrűn arat nem az a baj ez a dolga halni jogom, van
Ha az én élet értékemmel ellentétes cselekmény látok, akkor nem szólhatok bele de, halni jogom van a hon érdekében kötelességem.
Bolygónkat veszély fenyegeti menni, kell megint itt a kérdés?
Nemzetek belügyei „magánügy” a többi nemzet számára de mikor ki csúszik kezükből az irányítás
Akkor már közügy.
Meg lehet nézni e Bolygó állapotát Nemzetek hosszú sorát mire jutottak a „magánügy” szentesíttet mivoltában.
Nem hiszem a „magánügy”csak két személynek az intim együttlétében van, s ami a felet alatt van az „közügy”.
Vannak olyan életformák, hál istennek a Bolygónkon, ahol nem létezik én, én, én, én, hanem azt mondják Mi minden közös, a lét minden formája.
Azoknak kik meg tisztelnek az írásukkal ezen irományról véleményüket el, mondják, kérem őket.
Vonatkoztassák el magukat e problémát, mit itt kifejtek képzeljék el a tudatuk segítségével.
Lássák folyónak, amiről írtam lássák mélységét, érezzék minden porcikájukban a vizet.
Folyónak van felszíne nem vitás, tudjuk, mit szállít, kérem az írás ne a felszínt, láttassa, mert a folyó azt mindig ki veti magából, s a parton várja sorsát.
Az itt leírt írás minden szaváért vállalom a személyes felelősségemet, mert hiszem a jövő -itt van a szemünk előtt de, vakok vagyunk én látó, szeretnék lenni ezen írás, ezt fejezi ki.
Idézet a valamikori történésből természeti népeknél a gyermek mikor már tud totyogni hát el, csavarog szüleit, nem zavarja, hogy a gyermek nem kerül elő csak napok el múltán, mert TUDJA GYERMEKE JÓ HELYEN, VAN.
Elmondhatjuk mi is ezt magunkról, ebben az anyagiasult „magánügy” világunkban?